Százhalombatta - A Város
Százhalombatta
A város hivatalos oldala: www.szazhalombatta.hu
Százhalombatta város Pest megyében, az Érdi kistérségben. (A leválás és az új Érdi kistérség létrehozása jelenleg folyamatban van.)
Százhalombatta Budapesttõl 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, Mezõföld csücskében. A Benta-patak itt folyik a Dunába. Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezõgazdaságnak, már évezreddekkel ezelõtt települtek itt le emberek.
Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelõttrõl. A környék i. e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezõs kultúra népe lakott itt. I. e. 7-6. században a hallstatti kultúra népe telepedett le. Ennek emléke az elõkelõk mintegy 120 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhetõ fel), melynek 6 hektáros területén ma a Régészeti Park terül el.
A római korban Matrica néven katonai tábor volt a város területén, mely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Elõször palánkvárat építettek a rómaiak, majd kõerõdítményt. Itt a 2. században az afrikai 2. segédlégió állomásozott. Ebben az idõben keresztények is éltek a római településen, amit a római korból megmaradt szobortöredékek bizonyítanak.
A legenda szerint a Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntõ csata a rómaiak és a hunok között. A monda szerint Detrik (szász barbárok fejedelme) és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza. A hagyomány szerint itt temették el Kevét (Keveháza-Kajászó), Bélát és Kadosát. A Batta név elõször 1318-ban fordul elõ oklevélben. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom (Szászhalom? Sok szász halott?), Batta a mellette fekvõ puszta. A Batta név állítólag török eredetû és itatót jelent. A település a török idõben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban magyar, szerb és sváb nemzetiség élt. 1914-ig a vasárnapi istentiszteletek rendje a következõ volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.A 20. század második felében virágzott fel a város a Barátság-vezeték végpontján épült Dunai Olajfinomító és a melléktermékeit hasznosító Dunai Erõmû révén, melynek dolgozói számára új városrész épült. 1970-ben a város lakóinak száma 7742 fõre gyarapodott.
2007-ben került át a Budaörsi kistérségbõl az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe.
Nevezetességei:
Nevét a 123 vaskori halomsírról (kurgán) kapta. A Matrica (ejtsd:'mátrika') katonai erõdöt feltárták. A Matrica múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem elõtti idõktõl kezdve. A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított õskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon.
Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása.
Szintén látványosságként a város fölé magasodik a Duna-menti Erõmû három 207 m-es kéménye
Forrás: www.wikipedia.org
|
