Százhalombatta - A Város
Százhalombatta
A város hivatalos oldala: www.szazhalombatta.hu
Százhalombatta város Pest megyében, az Érdi kistérségben. (A leválás és az új Érdi kistérség létrehozása jelenleg folyamatban van.)
Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, Mezőföld csücskében. A Benta-patak itt folyik a Dunába. Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezreddekkel ezelőtt települtek itt le emberek.
Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A környék i. e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezős kultúra népe lakott itt. I. e. 7-6. században a hallstatti kultúra népe telepedett le. Ennek emléke az előkelők mintegy 120 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel), melynek 6 hektáros területén ma a Régészeti Park terül el.
A római korban Matrica néven katonai tábor volt a város területén, mely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Először palánkvárat építettek a rómaiak, majd kőerődítményt. Itt a 2. században az afrikai 2. segédlégió állomásozott. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amit a római korból megmaradt szobortöredékek bizonyítanak.
A legenda szerint a Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között. A monda szerint Detrik (szász barbárok fejedelme) és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza. A hagyomány szerint itt temették el Kevét (Keveháza-Kajászó), Bélát és Kadosát. A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom (Szászhalom? Sok szász halott?), Batta a mellette fekvő puszta. A Batta név állítólag török eredetű és itatót jelent. A település a török időben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban magyar, szerb és sváb nemzetiség élt. 1914-ig a vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.A 20. század második felében virágzott fel a város a Barátság-vezeték végpontján épült Dunai Olajfinomító és a melléktermékeit hasznosító Dunai Erőmű révén, melynek dolgozói számára új városrész épült. 1970-ben a város lakóinak száma 7742 főre gyarapodott.
2007-ben került át a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe.
Nevezetességei:
Nevét a 123 vaskori halomsírról (kurgán) kapta. A Matrica (ejtsd:'mátrika') katonai erődöt feltárták. A Matrica múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon.
Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása.
Szintén látványosságként a város fölé magasodik a Duna-menti Erőmű három 207 m-es kéménye
Forrás: www.wikipedia.org
|
